Történeti visszatekintés

Bár a közvélekedés szerint a kémkedés, azaz mások titkainak kifürkészése az egyik legősibb mesterség a világon, a ma működő magyar nemzetbiztonsági szolgálatok 1990-től – a titkos megfigyelések végrehajtására létrehozott Szakszolgálat pedig 1996-tól – számítják történetüket.

A látszólagos ellentmondás feloldása, hogy a különböző tevékenységek titkos megfigyelését nagyon régóta végezték különböző szervezetek hazánkban, azonban az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltozás után létrejött szolgálatok semmilyen értelemben nem tekinthetőek a megelőző időszak örökösének – és különösen létező szocializmus rosszemlékű és egy diktatórikus hatalomgyakorlás jegyeit magukon hordozó állambiztonsági szolgálatai – jogutódjának.

A modern magyar nemzetbiztonsági szervezet alapjait 1990. január 25-én tette le az Országgyűlés, amikor elfogadta a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi X. törvényt, valamint a nemzetbiztonsági feladatok ellátásának átmeneti szabályozásáról szóló 26/1990. (II. 14.) MT rendeletet.

Ekkor négy nemzetbiztonsági szolgálat – polgári hírszerzés, polgári elhárítás, katonai hírszerzés, katonai elhárítás – kezdte meg a működését. A valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat tevékenységéhez egyaránt szükséges titkosszolgálati eszköz-alkalmazások végrehajtására külön szervezet nem került létrehozásra; ezt a feladatkört átmenetileg a Nemzetbiztonsági Hivatal – tehát a polgári elhárítás – szervezetrendszerébe került beillesztésre, Szakszolgálati és Operatív Technikai Igazgatóság (SZOTI) megnevezéssel.

Az átmeneti szabályozás időszakában változó intenzitással zajlott a végleges szabályozás előkészítése, amelynek eredményeként az Országgyűlés 1995 decemberében kétharmados többséggel alkotta meg a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényt (Nbtv.). Az 1996. március 27-től hatályos Nbtv. jelenleg is a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok működésének fő jogi bázisát képezi.

A törvény a Nemzetbiztonsági Hivatalról leválasztotta a titkosszolgálati eszközök alkalmazását főfeladatként végző, megfelelő technikai és szakmai háttérrel rendelkező Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot. Ezzel Magyarország – kiemelt figyelemmel a titkosszolgálati tevékenységek esetében hangsúlyosan fontos alapjogi és takarékossági szempontokra – korát megelőzve egy klasszikus „outsourcing”-ot hajtott végre, amelynek során az egyébként titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetektől a privátszférát leginkább veszélyeztető eszközök, módszerek alkalmazásához szükséges humán hátteret és eszközrendszert kiszervezte, és azokat egy új, független szervezetben vonta össze.

A Szakszolgálat – manapság már nem szokatlan módon – úgynevezett hibrid szervezetként jött létre, azaz szolgáltató tevékenységét a nemzetbiztonsági szolgálatok és bűnüldöző szervek irányába egyaránt kifejtette, illetve kifejti a mai napig.

A Szakszolgálat rendkívül stabil konstrukciónak bizonyult, szerepe, rendeltetése alapvetően változatlan maradt az elmúlt mintegy negyedszázadban, miközben feladatrendszere több irányban jelentős bővülésen és fejlődésen ment keresztül.

A feladatok fejlődésének hátterében

a titkosszolgálati eszközök jelentőségének felértékelődése;
a technikai környezet – elsősorban az infókommunikációs technológiák – jelentős változása;
a felhalmozott szakértelem hasznosítási lehetőségeinek kiszélesedése, illetve
az állami szervek számára új kihívásokat támasztó társadalmi változások

állnak.

A titkos megfigyelés – Szakszolgálat által szolgáltatott – eszközrendszerét az állami szervek mind a nemzetbiztonsági, mind a bűnügyi, bűnüldözési feladatok ellátása érdekében alkalmazzák. A bűncselekmények szervezettebb, konspiráltabb elkövetése olyan trend, amelynek következtében a bűnüldözésben jelentősen felértékelődött a titkos eszközök szerepe. Ez a folyamat nyomot hagyott a Szakszolgálat tevékenységében is, és napjainkban az információgyűjtési feladatok túlnyomó részben bűnüldözési feladatok támogatása érdekében, jellemzően büntetőeljárások keretében kerülnek végrehajtására.

Folyamatosan változnak az alkalmazott eszközök és módszerek is. 1996-ban az információgyűjtés jellemzően vizuális megfigyelés, postaküldemény-ellenőrzés, a vezetékes telefonok ellenőrzése, illetve különböző rádióforgalmazások megfigyelése révén valósult meg. Az elmúlt évtizedek technológiai fejlődése következtében radikálisan megváltoztak a kommunikációs szokások, sőt, ennek nyomán az emberek életmódja, életvezetése is. Az információgyűjtés szempontjából ennek megfelelően jelentősen felértékelődtek a különböző infókommunikációs eszközök (mobiltelefonok, számítógépek), ami az alkalmazott eszközök és módszerek jelentős változását is magával hozta.

A titkos megfigyelés eszközrendszerének professzionális alkalmazása nyomán olyan tudástőke alakult ki a Szakszolgálatnál, amely más vonatkozású feladatok ellátását is lehetővé tette. A Szakszolgálatnál az elmúlt évek során számos szakértői feladat koncentrálódik, amelyek közül kiemelést érdemel az audió-, videó-, vegyi-, írás-, nyelvész-, okmány- illetve informatikai szakértői tevékenység. Ugyanez a típusú szakértelem-koncentráció tette lehetővé, illetve szükségessé olyan speciális hatósági tevékenységek Szakszolgálathoz történő telepítését, mint a biztonsági okmányok engedélyezése, különböző információbiztonsági hatósági tevékenységek, vagy éppen a minősített adatok kezelésével kapcsolatos hatósági tevékenységek.

A modern társadalmak számára jelentős kihívást jelent a kibertérben zajló folyamatok kontrollálása, illetve a kibertérből az állami, önkormányzati, illetve gazdasági szereplőkre, vagy egyenesen az állampolgárokra fenyegetést jelentő rosszindulatú magatartások elleni védekezés. Az e téren jelentkező állami kibervédelmi tevékenység elsőhelyi felelősévé az elmúlt évek fejlődése során ugyancsak a Szakszolgálat vált.

Főigazgató

Biztonsági Főosztály
Belső ellenőr
Stratégiai és Koordinációs Igazgatóság
Gazdasági Igazgatóság
Általános Helyettes
- Nemzeti Biztonsági Felügyelet
- Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet
- Adminisztratív Igazgatóság
- Fejlesztési és Informatikai Igazgatóság
- Létesítménygazdálkodási Igazgatóság
Műveleti helyettes

Információ Feldolgozó Igazgatóság
Műveleti Adatszerző Igazgatóság
Műveleti Felderítő Igazgatóság
Szakértői Intézet
Technikai Felderítő Igazgatóság

Alaptevékenység

Magyarország Alaptörvénye
Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája
1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről
1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról
1996. évi XXXVIII. törvény a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
1999. évi LXXV. törvény a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról
2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
2002. évi LIV. törvény a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről
2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről
2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról
2012. évi CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról
2012. évi CLXXX. törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről
2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról
2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról
86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének rendjéről
180/2004. (V. 26.) Korm. rendelet az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről
9/2005. (I. 19.) Korm. rendelet a postai szolgáltatók, a postai közreműködők és a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének részletes szabályairól
210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetéséről
211/2025. (VII.17.) Korm. rendelet a pilóta nélküli légijármű-védelem és a védelemmel összefüggő együttműködés rendjéről
282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről
185/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet a titkosított kommunikációt biztosító alkalmazásszolgáltatók és a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetek együttműködésének rendjéről
418/2024. (XII.23.) Korm. rendelet Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról
13/2025. (VII. 19.) MK rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a szolgálati lőfegyver, a vegyi eszköz és az elektromos sokkoló eszköz rendszeresítésének, viselésének, használatának és tárolásának szabályairól
31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet az igazságügyi szakértői működésről
19/2023. (VIII.7.) MK rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe való belépés rendjéről
2009. évi CLV. törvény a minősített adatok védelméről
90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről
92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól
161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól

Adatvédelem

1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
2003. évi III. törvény az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról
2009. évi CLV. törvény a minősített adatok védelméről
2011. évi CXI. törvény az alapvető jogok biztosáról
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 (2016. április 27.) rendelete (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet)
2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól
43/2003. (III. 31.) Korm. rendelet az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény végrehajtásáról
335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről
92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól
161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól
180/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet a nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatokról

Foglalkoztatás

2007. évi CLII. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről
2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról
2024. évi LXX. törvény a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról
24/2025. (II.27.) Korm. rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok jogállásával összefüggő kormányrendeletek módosításáról
2/2023. (II. 3.) MK rendelet a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter által adományozható elismerésekről
4/2023. (III. 2.) MK rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok katonai nyomozó hatóságáról és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról
1/2025. (III.11.) MK rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya szolgálatmentességének, munkavégzés alóli mentességének, csökkentett napi szolgálati és munkaidejének, szolgálatképtelenségének, valamint a betegség miatti keresőképtelenségének megállapításáról és engedélyezéséről
4/2025. (III.11.) MK rendelet a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásról
7/2025. (III.31.) MK rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának szolgálatképes, illetve munkára képes állapota megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok köréről és a vizsgálat végrehajtásának szabályairól
8/2025. (IV.14.) MK rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a szolgálati igazolvány, a szolgálati jelvény és a nyugdíjas igazolvány rendszeresítésével, érvényességével és az ellátás rendjével összefüggő szabályokról
6/2025. (III.31.) MK rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának illetményéről, az illetményen felüli juttatásokról, költségtérítésekről, kedvezményekről és támogatásokról
24/2023. (VIII. 31.) MK rendelelt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya esetében a technikai ellenőrzés szabályairól

Gazdálkodás

2000. évi C. törvény a számvitelről
2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról
2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről
2016. évi XXX. törvény a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről
130/2011. (VII.18.) Korm. rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének és gazdálkodásának egyes speciális szabályairól
355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról
370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről
225/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről.
6/2003. (VI. 20.) MeHVM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó különös szabályairól
22/2023. (VIII.30.) MK rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által üzemben tartott szolgálati járművekre, azok forgalomba helyezésére, valamint időszakos vizsgálatára vonatkozó különös szabályokról
2/2025. (III.11.) MK rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szolgálati nyugdíjasai, a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultak, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya tagjainak, a nemzetbiztonsági állomány elhunyt tagjainak, a szolgálati nyugdíjasok és a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultak közlei hozzátartozói részére biztosítható juttatásokról
3/2025. (III.11.) MK rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának elhunyt tagjai kegyeleti minősítéséről

Jogszabálykereső itt és itt található.

Gazdasági Igazgatóság

a költségvetési törvényben meghatározott előirányzati keret alapján az NBSZ mint önálló gazdálkodást folytató költségvetési szerv önálló költségvetési gazdálkodásának biztosítása, könyvvezetési és beszámolási kötelezettség teljesítése;
az alaptevékenység ellátásához szükséges költségvetési és pénzügyi, valamint infrastrukturális háttér feltételek biztosítása.

Stratégiai és Koordinációs Igazgatóság

a szervezet stratégiai célkitűzéseinek meghatározásában és megvalósításában való közreműködés (döntés-előkészítés, koordináció és szervezés);
értékelő-elemző feladatok ellátása;
kapcsolattartás külső szervezetekkel; tájékoztatási feladatok;
feladatok végrehajtását befolyásoló folyamatok elemzése, értékelése;
a fejlesztési és működési projektek irányítói és kontrolltevékenysége, valamint a projektek minőségbiztosítása, a projektportfólió kezelése;
a közösségi és nemzeti pályázatok előkészítésével, benyújtásával és végrehajtásával összefüggő feladatok szervezése és koordinálása;
24 órás elérhetőség és rendelkezésre állás biztosítása;
megkeresésekkel és szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartások vezetése;
a kutatás-fejlesztési-innovációs programok irányítása, megvalósulásuk és hasznosulásuk folyamatos figyelemmel kísérése;
nemzetközi kapcsolattartáshoz kapcsolódó szakmai programok (kiutazások és fogadások) szervezése;
külső- és belső kommunikációs feladatok elvégzése.

Belső ellenőr

kormányrendelet alapján vizsgálja a belső kontrollrendszerek kiépítését, jogszerű működését, az erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását;
összeállítja a stratégiai és éves ellenőrzési terveket, azokat végrehajtja és nyomon követi, melyek eredményét éves, illetve összefoglaló éves ellenőrzési jelentésben összesíti.

Biztonsági Főosztály

objektumai műveleti védelmének ellátása, az NBSZ személyi állományának és a hatáskörébe tartozó más személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének lefolytatása;
saját minősített beszerzései tekintetében a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti kiegészítő ellenőrzés lefolytatása;
saját állománya tekintetében a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatok elvégzése, a kifogástalan életvitel ellenőrzése.

Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet

A Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet a kibertérből érkező fenyegetésekre történő felkészülést tanácsadás, tudatosító, tájékoztató feladatai ellátásával, felkészítő programok és gyakorlatok szervezésével, tervezésével, végrehajtásával segíti elő. Jogszabályban meghatározott hatáskörben és illetékességgel ellátja a kiberfenyegetésekkel szembeni védekezést, amely érdekében kapcsolatot tart a kibervédelem hazai és nemzetközi szereplőivel. Az Intézet feladatköre három fő területre bontható:

a kibertérből érkező támadásokkal és fenyegetettségekkel közvetlenül foglalkozó eseménykezelő központ (Nemzeti CSIRT);
a jogszabályi előírások ellenőrzésével és érvényesítésével foglalkozó információbiztonsági hatóság;
az informatikai rendszerek gyenge pontjainak feltárását, a rendszer védelmi képességeinek tesztelését (sérülékenységvizsgálat) végző, illetve fejlesztését és üzemeltetését támogató szerv.

Az NKI jogszabályi feladatai közé tartozik továbbá az ún. „Nemzeti Kapcsolattartó Pont” működtetése, amelynek feladata az Európai Unión belüli nagyhatású kiberincidensek hazai koordinációs feladatainak ellátása, az incidensekkel összefüggő jelentések fogadása-küldése a nemzetközi partnerek irányába.

Nemzeti Biztonsági Felügyelet

az állami szervek tekintetében a minősített adatokkal kapcsolatos hatósági engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési feladatok ellátása, a bejelentett titoksértések kivizsgálása;
a gazdálkodó szervezetek tekintetében az iparbiztonsági hatósági tevékenység ellátása;
az állami szerveknél és a gazdálkodó szervezeteknél működtetett, a minősített adatot kezelő elektronikus rendszerek és a rejtjeltevékenység tekintetében a hatósági engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési feladatok ellátása;
a nemzeti „Titkos!” és „Szigorúan Titkos!”, valamint a külföldi „Bizalmas!”, vagy annál magasabb minősítési szintű adatokat elektronikusan kezelő rendszerek esetében a helyiségek elektromágneses kompromittáló kisugárzásának védelmével összefüggő mérések elvégzése, ezek alapján azok zónabesorolásának meghatározása;
a nemzeti érdekek képviseletében aktív és folyamatos részvétel a NATO és EU különböző bizottságaiban és munkacsoportjaiban;
a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló kétoldalú megállapodások előkészítése és koordinálása.

Adminisztratív Igazgatóság

az NBSZ rendeltetésszerű működésének jogi, igazgatási eszközökkel történő biztosítása, ennek keretében az NBSZ tárcaközi jogszabályalkotó tevékenységének koordinálása és ellátása, a belső szabályozók kodifikációja;
az NBSZ jogi képviselete a peres, illetve peren kívüli eljárásokban, az NBSZ polgári jogi igényeinek érvényesítése, és érdekvédelem;
az NBSZ-hez érkező panaszok és közérdekű bejelentések fogadásával és megválaszolásával kapcsolatos feladatok ellátása;
a fegyelmi és kártérítési tevékenység szakirányítása, koordinálása és felügyelete;
az NBSZ külső-belső levelezésével, ügyiratkezelésével kapcsolatos feladatok ellátása;
a minősített adat védelmével összefüggő jogszabályokban meghatározott felügyeleti feladatok ellátása;
a szervezetfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátása;
az NBSZ állományának személy- és munkaügyi kérdéseivel és utánpótlásával kapcsolatos szakirányítói feladatok ellátása;
a személyi állomány iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzésével, továbbképzésével összefüggő feladatok ellátása;
szociális és kegyeleti tevékenység ellátása;
a személyi állomány egészségügyi alapellátásának, továbbá alkalmassági és szűrővizsgálatainak biztosítása;
munka- és tűzvédelmi feladatok tervezése, koordinálása, ellátása;
az NBSZ nyugállományú tagjaival való kapcsolattartás;
nemzetközi kapcsolattartás, a külföldi partnerszolgálatokkal való együttműködés, a szakmai programok szervezése.

Fejlesztési és Informatikai Igazgatóság

az NBSZ feladatainak teljesítéséhez szükséges technikai rendszerek, eszközök beszerzése, kutatása, fejlesztése;
az eszközök alkalmazásával kapcsolatos szakmai felkészítés;
fentiek érdekében együttműködés a nemzetbiztonsági szolgálatokkal és más szervekkel;
az NBSZ informatikai hardver és szoftver-eszközparkjának fenntartása, üzemeltetése;
az NBSZ Rejtjelfelügyeletének működtetése.

Létesítménygazdálkodási Igazgatóság

az NBSZ feladatainak ellátásához szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzése, illetve a beszerzési eljárások koordinálása;
az NBSZ kezelésében és használatában lévő ingatlanokkal kapcsolatos üzemeltetési, fejlesztési, valamint nyilvántartási feladatok ellátása;
az NBSZ gépjárműveinek beszerzésében való közreműködés, azok üzemeltetésének biztosítása;
az NBSZ vagyonkezelésében lévő egyes objektumok őrzése.

Információ Feldolgozó Igazgatóság

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmának ellenőrzése, feldolgozása, továbbá a lakásban történtek technikai eszközök segítségével való megfigyelése és rögzítése során keletkezett adatok, információk feldolgozása.

Műveleti Adatszerző Igazgatóság

adatigénylések támogatása, adatszolgáltatási feladatok teljesítése;
különleges műveleti szolgáltatások (fedőokiratok biztosítása, küldeményellenőrzés) biztosítása;
a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével történő információgyűjtés;
természetes és jogi személyekkel, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel történő együttműködés kialakítása (a vonatkozó jogszabályok és a megkötött megállapodások alapján);
háttértámogató tevékenység folytatása.

Műveleti Felderítő Igazgatóság

az érintett személy, valamint az azzal kapcsolatba hozható lakás, egyéb helyiség, bekerített hely, továbbá nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely, illetve jármű titokban történő megfigyelése, a történtekről való információgyűjtés, az észleltek technikai eszközökkel való rögzítése;
mobilkommunikációs hálózaton folytatott kommunikációs eszközök azonosító adatainak megállapítása.

Szakértői Intézet

a biztonsági okmányok védelmével összefüggő hatósági jogkör gyakorlása;
az uniós, illetve nemzeti fejlesztésű okmányok fejlesztésével, bevezetésével összefüggő szakmai döntés-előkészítésben történő részvétel;
a biztonsági papírok kereskedelmének, illetve az értékpapírok fizikai előállításának engedélyezési eljárásában szakhatóságként történő közreműködés;
műveleti és igazságügyi szakértői tevékenység (okmány-, írás-, nyelvész-, vegyész-, hangtechnikai-, fotó-videótechnikai-, informatikai szakértői tevékenység);
az MSZ EN ISO/IEC 17025:2018 szabvány követelményeinek megfelelő akkreditált szakértői laboratóriumok működtetése robbanóanyag analitikai, okmány- és írás-, nyelvész-, hangtechnikai, fotó-videótechnikai- és információtechnológiai szakértői területen

Technikai Felderítő Igazgatóság

a lakásban történtek technikai eszközök segítségével történő megfigyelése és rögzítése;
titkos kutatás támogatása;
hírközlő hálózaton folytatott kommunikáció tartalmának, valamint számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatok megismerése és rögzítése;
technikai elhárítás.

AZ NBSZ SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉGE

AZ NBSZ SZAKÉRTŐI INTÉZETÉNEK HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGE

AZ NBSZ SZAKÉRTŐI INTÉZETÉNEK TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE

SZIMfonia könyvsorozat

Az NKI főbb feladatai:

Jogszabályi előírások betartását ellenőrző kiberbiztonsági hatósági tevékenység. A hatályos szabályozás alapján az NKI a különböző ágazatok kiberfelügyeletére kijelölt négy hatóság egyikeként látja el. A közigazgatás szerveit és az állami többségi befolyás alatt lévő gazdálkodó szervezeteket, egyes kritikus szervezeteket az NKI, az egyéb gazdasági szervezeteket az SZTFH, a pénzügyi szerveket az MNB, a honvédelmi szektort pedig HM felügyeli.
A kibertérből érkező támadásokkal és fenyegetésekkel foglalkozó incidenskezelő központ működtetése (incidensbejelentések fogadása és incidenskezelés) és az incidenskezelést támogató biztonsági elemzői feladatok.
Speciális rendszerek biztonsági kockázatelemzése.
Meghatározott rendszerek tekintetében biztonságirányítási feladatok végrehajtása.
Az informatikai rendszerek gyenge pontjait feltáró, a védelmi képességek tesztelésére hivatott sérülékenységvizsgálat.
Kiberbiztonsággal összefüggő megelőző, proaktív elemző, tájékoztató, tudatosító tevékenység ellátása.
Speciális rendszerek biztonsági kockázatelemzése.
Speciális rendszerek biztonsági kockázatelemzése.
Nemzetközi jelenlét és képviselet az Európai Unió kiberbiztonsági szervezetrendszerében és az azon túli szakmai együttműködési csoportokban.

Az uniós kiberbiztonsági technológiai kapacitások erősítése, a K+F előmozdítása, és a kiberbiztonsági ökoszisztéma támogatása érdekében a 2021/887 EU rendelet létrehozta az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetencia Központot (ECCC), valamint a Nemzeti Koordinációs Központok (NCC-k) hálózatát. Magyarországon 2025. január 1-jétől a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat látja el a Nemzeti Koordinációs Központ (NCC-HU) feladatait.

Bővebb információért látogasson el az NKI honlapjára: nki.gov.hu

A több mint negyedszázados múltra visszatekintő Nemzeti Biztonsági Felügyelet 2019. január 1-je óta a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szervezeti keretei közt látja el a minősített adatok védelmével összefüggő tevékenységét.

Nemzetközi szervezetekben való tagságából fakadóan Magyarország számára az 1990-es években, a NATO csatlakozás folyamatában keletkezett először kötelezettség egy olyan nemzeti biztonsági hatóság felállítására, amely ellátja a külföldi (NATO) minősített adatok védelmét. A kötelezettségnek Magyarország az 1998. évi LXXXV. törvény megalkotásával tett eleget, amely létrehozta a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet.

Az uniós csatlakozás folyamatában hasonló követelményeknek kellett eleget tenni (az uniós minősített adatok védelmére vonatkozó előírások a NATO-s követelményekkel nagyfokú egyezőséget mutattak), ezért a 2003. évi LIII. törvényben az EU minősített adatok önálló feladattal és hatósági jogkörben történő védelmére szintén a Nemzeti Biztonsági Felügyelet kapott felhatalmazást.

Magyarországon 2007-ig a nemzeti minősített adatok védelmi rendszere megosztott volt, különböző részterületei más-más tárca irányítása alá tartoztak, így hatékonysága esetenként elmaradt a nemzetközi szervezetekben betöltött tagságból fakadóan érvényesíteni rendelt minimumkövetelményektől. 2007-től – különös figyelemmel a nemzeti minősített adatvédelmi rendszer elégtelenségére – a széttagolt minősített adatvédelmi rendszer egységesítésének első lépéseként a NATO/EU minősített adatok hatósági felügyelete mellett a nemzeti minősített adatok szakmai felügyeletét is ellátta a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter irányítása alatt működő Nemzeti Biztonsági Felügyelet.

Az új követelményrendszer teljesítése, és a hazai szervezeti/felelősi struktúra megváltoztatása természetszerűleg vonta maga után a minősített adat védelmére vonatkozó joganyag felülvizsgálatát és új törvény, valamint kormányrendeletek megalkotását is, amelyben jelentős szerep hárult a Nemzeti Biztonsági Felügyeletre. A 2010-től hatályos jogszabálycsomag alapjaiban változtatta meg a minősített adatok védelmének magyarországi rendszerét, így

egységes személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági követelmények teljesítését határozta meg a nemzeti és a külföldi minősített adatok tekintetében;
bevezette – a mai napig használatos – négyszintű, káralapú minősítési rendszert;
korábban hiányzó jogintézmények létrehozásával lehetőséget biztosított a nemzetközi együttműködések erősítésére (a gazdálkodó szervezetek számára hazai és külföldi minősített beszerzésekben való részvétel lehetőségének megteremtésével és a telephely biztonsági tanúsítvány bevezetésével, a minősített adatok cseréjével járó két- vagy többoldalú biztonsági megállapodások előkészítésének szabályozásával, a személyi biztonsági tanúsítvány bevezetésével);
első ízben szabályozta érdemben az elektronikusan kezelt minősített adatok védelmét.

A folyamatos hatáskör-bővülés eredményeként a Nemzeti Biztonsági Felügyelet tevékenységének fókuszát

a minősített adat védelmének hatósági felügyelete,
a minősített adatok kezelésének hatósági engedélyezése és felügyelete,
a minősített adatot kezelő szerveknél a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok, valamint a személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági szabályok betartásának ellenőrzése,
a telephelyi iparbiztonsági hatósági feladatok ellátása,
a rejtjeltevékenység hatósági engedélyezése és felügyelete,
a kompromittáló elektromágneses kisugárzás elleni védelemmel összefüggő (TEMPEST) hatósági feladatok ellátása,
a minősített adatok védelmét érintő nemzetközi bizottságokban és munkacsoportokban történő nemzeti érdekérvényesítés, valamint
a minősített adatok cseréjével járó két- vagy többoldalú biztonsági megállapodások megkötésének előkészítése képezi.

Bővebb információért kérjük, látogasson el a Nemzeti Biztonsági Felügyelet honlapjára!