Rólunk
|
|
|
|
Bár a közvélekedés szerint a kémkedés, azaz mások titkainak kifürkészése az egyik legősibb mesterség a világon, a ma működő magyar nemzetbiztonsági szolgálatok 1990-től – a titkos megfigyelések végrehajtására létrehozott Szakszolgálat pedig 1996-tól – számítják történetüket.
A látszólagos ellentmondás feloldása, hogy a különböző tevékenységek titkos megfigyelését nagyon régóta végezték különböző szervezetek hazánkban, azonban az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltozás után létrejött szolgálatok semmilyen értelemben nem tekinthetőek a megelőző időszak örökösének – és különösen létező szocializmus rosszemlékű és egy diktatórikus hatalomgyakorlás jegyeit magukon hordozó állambiztonsági szolgálatai – jogutódjának.
A modern magyar nemzetbiztonsági szervezet alapjait 1990. január 25-én tette le az Országgyűlés, amikor elfogadta a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi X. törvényt, valamint a nemzetbiztonsági feladatok ellátásának átmeneti szabályozásáról szóló 26/1990. (II. 14.) MT rendeletet.
Ekkor négy nemzetbiztonsági szolgálat – polgári hírszerzés, polgári elhárítás, katonai hírszerzés, katonai elhárítás – kezdte meg a működését. A valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat tevékenységéhez egyaránt szükséges titkosszolgálati eszköz-alkalmazások végrehajtására külön szervezet nem került létrehozásra; ezt a feladatkört átmenetileg a Nemzetbiztonsági Hivatal – tehát a polgári elhárítás – szervezetrendszerébe került beillesztésre, Szakszolgálati és Operatív Technikai Igazgatóság (SZOTI) megnevezéssel.
Az átmeneti szabályozás időszakában változó intenzitással zajlott a végleges szabályozás előkészítése, amelynek eredményeként az Országgyűlés 1995 decemberében kétharmados többséggel alkotta meg a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényt (Nbtv.). Az 1996. március 27-től hatályos Nbtv. jelenleg is a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok működésének fő jogi bázisát képezi.
A törvény a Nemzetbiztonsági Hivatalról leválasztotta a titkosszolgálati eszközök alkalmazását főfeladatként végző, megfelelő technikai és szakmai háttérrel rendelkező Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot. Ezzel Magyarország – kiemelt figyelemmel a titkosszolgálati tevékenységek esetében hangsúlyosan fontos alapjogi és takarékossági szempontokra – korát megelőzve egy klasszikus „outsourcing”-ot hajtott végre, amelynek során az egyébként titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetektől a privátszférát leginkább veszélyeztető eszközök, módszerek alkalmazásához szükséges humán hátteret és eszközrendszert kiszervezte, és azokat egy új, független szervezetben vonta össze.
A Szakszolgálat – manapság már nem szokatlan módon – úgynevezett hibrid szervezetként jött létre, azaz szolgáltató tevékenységét a nemzetbiztonsági szolgálatok és bűnüldöző szervek irányába egyaránt kifejtette, illetve kifejti a mai napig.
A Szakszolgálat rendkívül stabil konstrukciónak bizonyult, szerepe, rendeltetése alapvetően változatlan maradt az elmúlt mintegy negyedszázadban, miközben feladatrendszere több irányban jelentős bővülésen és fejlődésen ment keresztül.
A titkos megfigyelés – Szakszolgálat által szolgáltatott – eszközrendszerét az állami szervek mind a nemzetbiztonsági, mind a bűnügyi, bűnüldözési feladatok ellátása érdekében alkalmazzák. A bűncselekmények szervezettebb, konspiráltabb elkövetése olyan trend, amelynek következtében a bűnüldözésben jelentősen felértékelődött a titkos eszközök szerepe. Ez a folyamat nyomot hagyott a Szakszolgálat tevékenységében is, és napjainkban az információgyűjtési feladatok túlnyomó részben bűnüldözési feladatok támogatása érdekében, jellemzően büntetőeljárások keretében kerülnek végrehajtására.
Folyamatosan változnak az alkalmazott eszközök és módszerek is. 1996-ban az információgyűjtés jellemzően vizuális megfigyelés, postaküldemény-ellenőrzés, a vezetékes telefonok ellenőrzése, illetve különböző rádióforgalmazások megfigyelése révén valósult meg. Az elmúlt évtizedek technológiai fejlődése következtében radikálisan megváltoztak a kommunikációs szokások, sőt, ennek nyomán az emberek életmódja, életvezetése is. Az információgyűjtés szempontjából ennek megfelelően jelentősen felértékelődtek a különböző infókommunikációs eszközök (mobiltelefonok, számítógépek), ami az alkalmazott eszközök és módszerek jelentős változását is magával hozta.
A titkos megfigyelés eszközrendszerének professzionális alkalmazása nyomán olyan tudástőke alakult ki a Szakszolgálatnál, amely más vonatkozású feladatok ellátását is lehetővé tette. A Szakszolgálatnál az elmúlt évek során számos szakértői feladat koncentrálódik, amelyek közül kiemelést érdemel az audió-, videó-, vegyi-, írás-, nyelvész-, okmány- illetve informatikai szakértői tevékenység. Ugyanez a típusú szakértelem-koncentráció tette lehetővé, illetve szükségessé olyan speciális hatósági tevékenységek Szakszolgálathoz történő telepítését, mint a biztonsági okmányok engedélyezése, különböző információbiztonsági hatósági tevékenységek, vagy éppen a minősített adatok kezelésével kapcsolatos hatósági tevékenységek.
A modern társadalmak számára jelentős kihívást jelent a kibertérben zajló folyamatok kontrollálása, illetve a kibertérből az állami, önkormányzati, illetve gazdasági szereplőkre, vagy egyenesen az állampolgárokra fenyegetést jelentő rosszindulatú magatartások elleni védekezés. Az e téren jelentkező állami kibervédelmi tevékenység elsőhelyi felelősévé az elmúlt évek fejlődése során ugyancsak a Szakszolgálat vált.
Főigazgató
Adatvédelem
Foglalkoztatás
Gazdálkodás
Jogszabálykereső itt és itt található.
Gazdasági Igazgatóság
Stratégiai és Koordinációs Igazgatóság
Belső ellenőr
Biztonsági Főosztály
Nemzeti Kibervédelmi Intézet
A Nemzeti Kibervédelmi Intézet a kibertérből érkező fenyegetésekre történő felkészülést tanácsadás, tudatosító, tájékoztató feladatai ellátásával, felkészítő programok és gyakorlatok szervezésével, tervezésével, végrehajtásával segíti elő. Jogszabályban meghatározott hatáskörben és illetékességgel ellátja a kiberfenyegetésekkel szembeni védekezést, amely érdekében kapcsolatot tart a kibervédelem hazai és nemzetközi szereplőivel. Az Intézet feladatköre három fő területre bontható:
Az NKI jogszabályi feladatai közé tartozik továbbá az ún. „Nemzeti Kapcsolattartó Pont” működtetése, amelynek feladata az Európai Unión belüli nagyhatású kiberincidensek hazai koordinációs feladatainak ellátása, az incidensekkel összefüggő jelentések fogadása-küldése a nemzetközi partnerek irányába.
Nemzeti Biztonsági Felügyelet
Adminisztratív Igazgatóság
Fejlesztési és Informatikai Igazgatóság
Létesítménygazdálkodási Igazgatóság
Információ Feldolgozó Igazgatóság
Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmának ellenőrzése, feldolgozása, továbbá a lakásban történtek technikai eszközök segítségével való megfigyelése és rögzítése során keletkezett adatok, információk feldolgozása.
Műveleti Adatszerző Igazgatóság
Műveleti Felderítő Igazgatóság
Szakértői Intézet
Technikai Felderítő Igazgatóság
Az Országgyűlés 2013-ban – figyelembe véve Magyarország Biztonsági Stratégiáját, Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiáját, valamint ez utóbbit is megalapozó Európai Unió kiberbiztonsági stratégiáját – megalkotta az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényt (Ibtv.), amely 2013. július 01-jén lépett hatályba.
Az Ibtv. célként fogalmazza meg a nemzeti elektronikus adatvagyon, valamint az állami- és önkormányzati szervek elektronikus információs rendszereinek, illetve a létfontosságú információs rendszerek és rendszerelemek biztonságának erősítését; deklarálja, hogy az elektronikus információs rendszerek biztonságáért az üzemeltető, működtető állami szerv a felelős.
A törvény továbbá létrehozta a hazai kibervédelmi szervezetrendszert, amelynek alapvető rendeltetése, hogy az állami szervek információbiztonsági feladatainak végrehajtását biztonsági szolgáltatásokkal támogassa, ellenőrizze, az állami szervezetrendszer egésze tekintetében a biztonságtudatosságot fejlessze.
A szervezetrendszer stratégiai szintű eleme a Nemzeti Kiberkoordinációs Tanács, amelynek feladata a stratégia kormányzati tevékenység koordinációjának elősegítése és a végrehajtás figyelemmel kísérése, valamint a magánszféra szakmai véleményének kormányzati döntéshozatalba történő becsatornázására létrehozott Kiberbiztonsági Fórum.
A szervezetrendszer operatív elemei:
Az Ibtv. 2015. évi módosítása eredményeként az állami és önkormányzati szervezetek információs rendszerei tekintetében a fenti operatív feladatok működtetésére a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) kerül kijelölésre, amelynek szervezetén belül 2015. október 1-jével létrehozásra került a Nemzeti Kibervédelmi Intézetet (NKI).
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet a 2019. január 1-jén hatályba lépett jogszabály-módosítások eredményeként ellátja
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet jogszabályi feladatai közé tartozik továbbá az ún. „nemzeti kapcsolattartó pont” működtetése, amelynek feladata az Európai Unión belüli nagy hatású kiber-incidensek hazai koordinálása, az incidensekkel kapcsolatos jelentések fogadása, küldése a nemzetközi partner-szervezetek irányába.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet rendeltetése az informatikai rendszerek informatikai biztonsági támogatása országosan, amely egyrészt megelőző jellegű, a szoftver-sérülékenységek és információbiztonsági fenyegetések nyomon követésére és az IT rendszereket üzemeltetők részére történő kommunikálására (sérülékenység menedzsment), másrészt pedig reaktív jellegű, a védett szerveknél bekövetkező biztonsági események (incidensek) kivizsgálására és a kezelésük koordinációjára irányul. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet nem ellenőrzi az internet-felhasználást, és nem tilt le semmilyen honlaphoz való hozzáférést, csupán figyelmeztet a veszélyes helyekre.
A sérülékenység-menedzsment során a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet információkat gyűjt a szoftver-sérülékenységekről és káros szoftverekről, megvizsgálják azok ügyfélkörre vonatkozó relevanciáját, és általános körben vagy célzottan tájékoztatják a fenyegetés kiváltotta biztonsági esemény megelőzése érdekében ezen rendszereket üzemeltetőket.
Az incidenskezelési tevékenység során folyamatosan fogadja az IT rendszereket érő incidensek bejelentéseit, és megteszi az alapvető intézkedéseket (incidensek nyilvántartásba vétele, bejelentő visszatájékoztatása, alapvető információk azonosítása, stb.). A bejelentett incidens felszámolása során a következő lépés a jogosultsággal és/vagy képességgel rendelkező szerv/személy tájékoztatása a teendőkről, szükség esetén kapcsolattartás a bejelentővel, valamint az érintett incidens felszámolásának nyomon követése (incidens-koordináció).
Amennyiben szükséges, az incidensre utaló jelek alapján összegyűjti az incidens felderítéséhez szükséges információkat (pl.: naplóadatok) és ezek elemzésével megkísérlik rekonstruálni az incidens kiváltó okait, egyúttal javaslatot tesz a hasonló incidensek megelőzését vagy az okozott kár enyhítését támogató informatikai védelmi intézkedésekre.
Ellátott feladatok:
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet egyik kiemelt feladata a biztonságtudatosság növelése a felhasználók vonatkozásában. A kibervédelem legolcsóbb és leghatékonyabb módja a biztonságtudatos használat. A védelemre fordítható összegek ugyanis korlátozottak, ráadásul a megfelelő biztonság technikailag sokszor nem, vagy csak irreálisan magas költségek mellett lenne a megfelelő szinten kialakítható. A tudatosítás számos formában megjelenhet, mint például szakmai anyagok és útmutatók készítése, közvetlenül kifejtett oktatási vagy képzési tevékenység, a kiberbiztonság hangsúlyának növelése a médiában.
A tudatosító tevékenység számos réteget céloz, ezek közt elsősorban kell említeni a döntéshozókat (szervezeti vezetőket, akik a rendszerek védelméért felelősek), az üzemeltetőket (akik ellátják a rendszerek működtetését, és tőlük várható el a védelmi intézkedések működtetése), és a felhasználókat, akiket meg kell tanítani az internet és az információs technológiák biztonságos használatára, saját és a rájuk bízott adatok felelős és szakszerű kezelésére.
A hatóság az elektronikus információbiztonsági jogszabályokban előírt követelményeknek való megfelelőség ellenőrzésének letéteményese. Amennyiben a szervezet a hatósággal nem működik együtt, úgy – költségvetési szerv esetében – a hatóságnak joga van kirendelni ún. információbiztonsági felügyelőt, indokolt, súlyosabb esetben akár öt millió forintos bírság kiszabására is lehetősége van.
A hatóság ellenőrző funkciója erőteljes támogató funkcióval is bír, ugyanis jogosult a központi és az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztési projektek tervezési szakaszában véleményezni és ellenőrizni az információbiztonsági követelmények megtartását. Az információtechnológiai fejlesztések elektronikus információbiztonsága szempontjából kiemelt fontosságú, hogy a vonatkozó előírások a rendszerek teljes életciklusa alatt következetesen és maradéktalanul megvalósításra kerüljenek és a fejlesztések eredményeként önmagukban is teljes, továbbá a meglévő rendszerekhez funkcionálisan és biztonsági aspektusból is harmonikusan és költséghatékonyan illeszkedő rendszerelemek, rendszerek épüljenek ki.
A hatóság feladatai:
A sérülékenységvizsgálat célja az esetleges biztonsági események bekövetkeztét megelőzően az elektronikus információs rendszer gyenge pontjainak feltárása, valamint a feltárt hibák elhárítására vonatkozó részletes megoldási javaslatok kidolgozása. A sérülékenységvizsgálat végrehajtása során a vizsgálat alá vont elektronikus információs rendszerben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet munkatársai felkutatják többek között a potenciális szoftverhibákat, gyenge jelszavakat, hibás beállításokat, amelyeket egy támadó képes lenne kihasználni, és ezeken keresztül kárt okozni a rendszerben. A sérülékenységvizsgálat eredményeként előálló vizsgálati jelentésben (állásfoglalás) a szakértők minden esetben javaslatot tesznek az azonosított sérülékenységek kijavítására is.
A vizsgálat lehet:
Míg a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet egyes szakterületei kívülről támogatják az érintett szerveket abban, hogy saját rendszereik védelmét ellássák, és ennek keretében kialakítsák saját ún. információbiztonsági irányítási rendszerüket (röviden: biztonságirányítási rendszer), addig a biztonságirányítási szakterület ezt a feladatot, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat számára kijelölt kormányzati rendszerek esetében, az informatikai biztonsági feladatok vonatkozásában, tevőlegesen főtevékenységeként végzi. A szakterület főtevékenysége mellett szakmai támogatást biztosít a többi szakterület számára.
A több mint negyedszázados múltra visszatekintő Nemzeti Biztonsági Felügyelet 2019. január 1-je óta a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szervezeti keretei közt látja el a minősített adatok védelmével összefüggő tevékenységét.
Nemzetközi szervezetekben való tagságából fakadóan Magyarország számára az 1990-es években, a NATO csatlakozás folyamatában keletkezett először kötelezettség egy olyan nemzeti biztonsági hatóság felállítására, amely ellátja a külföldi (NATO) minősített adatok védelmét. A kötelezettségnek Magyarország az 1998. évi LXXXV. törvény megalkotásával tett eleget, amely létrehozta a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet.
Az uniós csatlakozás folyamatában hasonló követelményeknek kellett eleget tenni (az uniós minősített adatok védelmére vonatkozó előírások a NATO-s követelményekkel nagyfokú egyezőséget mutattak), ezért a 2003. évi LIII. törvényben az EU minősített adatok önálló feladattal és hatósági jogkörben történő védelmére szintén a Nemzeti Biztonsági Felügyelet kapott felhatalmazást.
Magyarországon 2007-ig a nemzeti minősített adatok védelmi rendszere megosztott volt, különböző részterületei más-más tárca irányítása alá tartoztak, így hatékonysága esetenként elmaradt a nemzetközi szervezetekben betöltött tagságból fakadóan érvényesíteni rendelt minimumkövetelményektől. 2007-től – különös figyelemmel a nemzeti minősített adatvédelmi rendszer elégtelenségére – a széttagolt minősített adatvédelmi rendszer egységesítésének első lépéseként a NATO/EU minősített adatok hatósági felügyelete mellett a nemzeti minősített adatok szakmai felügyeletét is ellátta a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter irányítása alatt működő Nemzeti Biztonsági Felügyelet.
Az új követelményrendszer teljesítése, és a hazai szervezeti/felelősi struktúra megváltoztatása természetszerűleg vonta maga után a minősített adat védelmére vonatkozó joganyag felülvizsgálatát és új törvény, valamint kormányrendeletek megalkotását is, amelyben jelentős szerep hárult a Nemzeti Biztonsági Felügyeletre. A 2010-től hatályos jogszabálycsomag alapjaiban változtatta meg a minősített adatok védelmének magyarországi rendszerét, így
A folyamatos hatáskör-bővülés eredményeként a Nemzeti Biztonsági Felügyelet tevékenységének fókuszát
