Nemzeti Biztonsági Felügyelet

A több mint negyedszázados múltra visszatekintő Nemzeti Biztonsági Felügyelet 2019. január 1-je óta a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szervezeti keretei közt látja el a minősített adatok védelmével összefüggő tevékenységét.

Nemzetközi szervezetekben való tagságából fakadóan Magyarország számára az 1990-es években, a NATO csatlakozás folyamatában keletkezett először kötelezettség egy olyan nemzeti biztonsági hatóság felállítására, amely ellátja a külföldi (NATO) minősített adatok védelmét. A kötelezettségnek Magyarország az 1998. évi LXXXV. törvény megalkotásával tett eleget, amely létrehozta a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet.

Az uniós csatlakozás folyamatában hasonló követelményeknek kellett eleget tenni (az uniós minősített adatok védelmére vonatkozó előírások a NATO-s követelményekkel nagyfokú egyezőséget mutattak), ezért a 2003. évi LIII. törvényben az EU minősített adatok önálló feladattal és hatósági jogkörben történő védelmére szintén a Nemzeti Biztonsági Felügyelet kapott felhatalmazást.

Magyarországon 2007-ig a nemzeti minősített adatok védelmi rendszere megosztott volt, különböző részterületei más-más tárca irányítása alá tartoztak, így hatékonysága esetenként elmaradt a nemzetközi szervezetekben betöltött tagságból fakadóan érvényesíteni rendelt minimumkövetelményektől. 2007-től – különös figyelemmel a nemzeti minősített adatvédelmi rendszer elégtelenségére – a széttagolt minősített adatvédelmi rendszer egységesítésének első lépéseként a NATO/EU minősített adatok hatósági felügyelete mellett a nemzeti minősített adatok szakmai felügyeletét is ellátta a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter irányítása alatt működő Nemzeti Biztonsági Felügyelet.

Az új követelményrendszer teljesítése, és a hazai szervezeti/felelősi struktúra megváltoztatása természetszerűleg vonta maga után a minősített adat védelmére vonatkozó joganyag felülvizsgálatát és új törvény, valamint kormányrendeletek megalkotását is, amelyben jelentős szerep hárult a Nemzeti Biztonsági Felügyeletre. A 2010-től hatályos jogszabálycsomag alapjaiban változtatta meg a minősített adatok védelmének magyarországi rendszerét, így

• egységes személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági követelmények teljesítését határozta meg a nemzeti és a külföldi minősített adatok tekintetében;
• bevezette – a mai napig használatos – négyszintű, káralapú minősítési rendszert;
• korábban hiányzó jogintézmények létrehozásával lehetőséget biztosított a nemzetközi együttműködések erősítésére (a gazdálkodó szervezetek számára hazai és külföldi minősített beszerzésekben való részvétel lehetőségének megteremtésével és a telephely biztonsági tanúsítvány bevezetésével, a minősített adatok cseréjével járó két- vagy többoldalú biztonsági megállapodások előkészítésének szabályozásával, a személyi biztonsági tanúsítvány bevezetésével);
• első ízben szabályozta érdemben az elektronikusan kezelt minősített adatok védelmét.

A folyamatos hatáskör-bővülés eredményeként a Nemzeti Biztonsági Felügyelet tevékenységének fókuszát

• a minősített adat védelmének hatósági felügyelete,
• a minősített adatok kezelésének hatósági engedélyezése és felügyelete,
• a minősített adatot kezelő szerveknél a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok, valamint a személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági szabályok betartásának ellenőrzése,
• a telephelyi iparbiztonsági hatósági feladatok ellátása,
• a rejtjeltevékenység hatósági engedélyezése és felügyelete,
• a kompromittáló elektromágneses kisugárzás elleni védelemmel összefüggő (TEMPEST) hatósági feladatok ellátása,
• a minősített adatok védelmét érintő nemzetközi bizottságokban és munkacsoportokban történő nemzeti érdekérvényesítés, valamint
• a minősített adatok cseréjével járó két- vagy többoldalú biztonsági megállapodások megkötésének előkészítése képezi.

Bővebb információért kérjük, látogasson el a Nemzeti Biztonsági Felügyelet honlapjára!